6 óra München környékén - 1. rész

Az előző posztból (itt), kiderült, hogy már egy pár óra is elég lehet, hogy benyomást szerezzünk München hangulatából. A mai posztban München környékéről lesz szó, ami azoknak is izgalmas lehet, akik nem feltétlenül (csak) a városban szeretnék tölteni a szabadságukat.

A város körüli barangolások első részében egy komorabb helyszínről, Dachauról és a város koncentrációs táboráról lesz szó. A tábor jó megközelíthetősége miatt jó célpont lehet annak, akinek nincs lehetősége eljutni a nagyobb, hírhedtebb táborokba, mégis szeretne valamilyen módon megemlékezni a háború ártatlan áldozatairól.

Először is röviden magáról a városról, és annak megközelíthetőségéről. Dachau Münchentől körülbelül 30 kilométerre északnyugatra található az Amper folyó mentén. A terület már a kőkorszak óta lakott, a város neve egyes források szerint valószínűleg kelta eredetű (a dahauua szó jelentése agyagos mező, ami a környék földrajzi adottságaira utal). A város München főteréről (Marienplatz) vonattal körülbelül félórás útra van. A tábor és múzeum a pályaudvarról a városi buszjárattal érhető el (további nagyjából 10 perces út).

p3280257_1.JPG

A koncentrációs tábort néhány héttel Hitler kancellárrá választása után, 1933. márciusában nyitotta meg Heinrich Himmler. Mivel ez volt az első szisztematikusan felépített tábor, később mintaként szolgált a további táborok létrehozásában, egyben pedig kiképzőhelye volt az összes SS őrségcsapatnak és vezetőségnek. A dachaui tábort minden más tábornál tovább, mintegy 12 évig működtette a náci párt, végül amerikai csapatok szabadították fel 1945. májusában. Hosszú fennállása alatt kezdetben politikai foglyok gyűjtőhelyeként, valamint a párt ellenségeinek elrettentésére használták. Később az auschwitzival ellentétben főleg munka-, és nem megsemmisítő táborként szolgált. A háború után különböző funkciókkal 1960-ig üzemelt, ezalatt őriztek itt náci bűnösöket, de volt amerikai katonai bázis is. A tábor területén a túlélők kérésére végül 1965-ben (bajor tartományi támogatással) egy oktatási-, és emlékhelyet hoztak létre, amelynek látogatottsága évente körülbelül 800 ezer fő.

Mára az eredeti épületekből kevés maradt meg. Az egykori kiszolgáló épület ma múzeumként funkcionál, a politikai börtön, a krematórium és az egyik őrtorony eredeti formájában tekinthető meg. A 34 barakkból kettő látogatható, a maradékot azok romos állapota miatt lebontották, alapjukat betonnal öntötték ki.

p3280249_2.JPG

p3280260_2.JPG

Érdekesség, hogy a területen több különböző vallási felekezet emlékhelye is megtalálható - ezek közül az egyik első az 1960-ban épített katolikus Krisztus halálfélelme kápolna, de található itt evangélikus templom, zsidó emlékhely és ortodox kápolna is. A megemlékezésen túl a táborban felépített múzeum célja napjainkban főként a fiatalok oktatása. A tábor december 24. kivételével minden nap nyitva van, a belépés ingyenes.